Holland kutatók egy olyan, száztizenöt éves koráig élt nő teljes genomját elemezték, akinél halála előtt nem volt látható a demencia jele, ezért génjeinek vizsgálata értékes információkat hozhat.
Bár az erre szolgáló technika egyre olcsóbb és gyorsabb, az első géntérkép elkészülte óta (2000) csupán néhány száz ember teljes DNS-állományát írták le.
A csak W115 jellel megnevezett asszony a tudomány céljaira ajánlotta fel testét, lehetővé téve, hogy agyát és más szerveit halála után tanulmányozhassák az orvosok, és egyúttal ő a legidősebb, akinek elkészítették a teljes géntérképét.
Henne Holstege, az amszterdami egyetemi orvosi központ klinikai genetikusa elmondta, hogy a nő DNS-ében néhány ritka genetikai változatot találtak. Azt még nem tudják megmondani, hogy ezek milyen jelentőséggel bírnak, de a kutatók szerint az asszony génjeiben rejlik a titok, miért is élhetett ilyen idős koráig demencia nélkül.
"Tudjuk, hogy különleges, tudjuk, hogy agyában egyáltalán nem volt nyoma az Alzheimer-kórnak. Úgy véljük, vannak gének, amelyek biztosítják a hosszú életet, és védenek az Alzheimer-kór ellen" - magyarázta Holstege.
Külön érdekesség, hogy W115 koraszülött volt, és nem bíztak abban, hogy életben marad, ezzel szemben végül hosszú és egészséges életet élt, és csak 105 évesen költözött csak be egy gondozóházba.
Százévesen még mellrákkal kezelték is, végül gyomordaganat miatt halt meg. A mentális képességeiről 113 évesen készült tesztje ellenben azt mutatta, hogy szellemi teljesítménye a 60-75 éves nőknél mért értékeknek felelt meg. A halála után elvégzett vizsgálatok nemcsak azt mutatták, hogy agyában nem voltak Alzheimer-kórra jellemző plakkok, hanem szívartériái is rendben voltak.
A tanulmányt még nem tették közzé, először az amerikai humángenetikai társaságnak a napokban Montreálban megtartott éves konferenciáján ismertették. A holland kutatók a teljes genomszekvenciát elérhetővé teszik tudóstársaiknak további elemzések céljára.
Ezt mondjátok