Ha mást nem is tudunk a klímaváltozásról, annyit mindannyian a bőrünkön érzünk, hogy a hőmérséklet egyre emelkedik - a telek rövidülnek, a sarki jégsapkák olvadnak, a nyarak pedig egyre csak forróbbak és forróbbak lesznek. Azt hihetnénk, mindennek pozitív hatása nem is lehet - pedig egy amerikai építész szerint a meleg levegő segítségével egész városokat láthatunk el zöld energiával.

Roger Davey elképzelése szerint 800-1000 méter magas, hatalmas tornyokat építene, először Arizona sivatagában, amelyeken belül 32 hatalmas turbinát hajtana meg a felfelé szálló meleg levegő - az elv ugyanaz, mint például a folyókra épített gátak esetében, ahol a víz áramlása hajtja meg a turbinákat, így termelve energiát. A torony alatti levegőt a nap energiájával körülbelül 90 Celsius-fokra hevítenék fel. Davey számításai szerint egyetlen ilyen torony akár 200 megawatt energiát is termelhetne, ami 100-150 ezer otthon energiaigényét is biztosíthatja.

Nem ma kezdték

Davey vállalata, az EnviroMission már hosszú évek óta próbálkozik a megvalósítással - a Wired már 2005-ben is cikkezett a már akkor is több éves tervezetről. Akkor még úgy volt, az első ún. naptornyot Ausztráliában építik majd meg, nem Arizonában, de az alapelv azóta sem változott. (Davey egyébként állítása szerint azért tette át a megvalósítás helyét az Egyesült Államokba, mert ott sokkal elfogadhatóbb a "politikai klíma".)

 
A kéményszerű tornyokat, amelyek egy kisebb reaktor teljesítményével rendelkeznének, kizárólag a nap energiája működtetné, amely felmelegíti a levegőt, amely felszállva meghajtja a reaktorokat. A szélerőművekkel szemben nagy előnye a tornyoknak, hogy napi 24 órában működhetnek, természetesen anélkül, hogy szükségük lenne szélre. A torony mellett felépített terjedelmes napkollektorok a nap során eltárolják a napenergiát, amely éjszaka is ellátja a tornyot, hogy az folyamatosan termelhesse az elektromosságot.

A nap- és szélenergia mellett a nukleáris és széntüzelésű erőműveknél is jobb megoldásnak tűnik a "naptorony" - elsősorban persze a biztonsági megfontolások és a környezetszennyezés lecsökkentése miatt, de azért is, mert előbbiek nagy mennyiségű vizet használnak fel és sokkal több karbantartást is igényelnek, mint amennyit az EnviroMission szerkezete.

Jók a tapasztalatok

Bár a legkorábbi tervek szerint az első toronynak már 2004-ben fel kellett volna épülnie, az EnviroMission tervezet még mindig csak papíron létezik. Egy kisebb torony ugyanakkor, amely Spanyolországban hét évig termelt egészen 1989-es leomlásáig, amelyet egy erős vihar okozott, már bebizonyította, hogy a technológia működőképes. Egy hasonló elven működő torony a Hszinhua (Xszinhua) hírügynökség szerint tavaly lépett működésbe Kínában. Ez a projekt 208 millió dollárba kerül majd, ha lezárul a megvalósítás utolsó fázisa is, és az erőmű első blokkja a tervek szerint. Az erőmű első blokkja jelenleg napi 200 kilowatt energiát termel.

Az EnviroMission terve ugyanakkor nagyszabásúbb - ők egy kábelek nélküli, cementből épült tornyot képzelnek el, amely ha megvalósul, közel olyan magas lesz, mint a világ jelenlegi legmagasabb épülete, a Dubajban magasodó Burdzs Kalifa.

Olcsónak olcsó, de működni fog?

A torony élettartamát 80 évre tervezik, jóval hosszabbra, mint egy átlagos naperőműét. Davey szerint az általuk papírra vetett tervezet megvalósítása, amelyre ha minden jól megy, végül Arizonában kerül sor, 750 millió dollárba kerül majd. A megvalósulás mostanra azért is tűnik valószínűbbnek, mint az évekkel ezelőtti találgatások idején, mert az EnviroMission, amely az évek alatt folyamatosan gyűjtötte a tőkét a megvalósításhoz, már előre el is adta az egyik torony kapacitását a Dél-Kaliforniai Áramszolgáltató számára.

Mohammad taslim, az amerikai Északnyugati Egyetem professzora szerint nem az a kérdés, hogy a torony működni fog-e, hanem hogy valóban termel-e majd annyi energiát, mint az a vállalat állítja, Szerinte ehhez az építkezéskor szénszálakat is fel kellene használni, egy szénszálakból megkonstruált ilyen hatalmas építmény azonban összeroppanna saját súlya alatt.

A torony építése a tervek szerint közel tíz év tőkegyűjtés, tervezgetés és otthonkeresés után végül megkezdődik - két év alatt 1500 munkás húzza majd fel a roppant erőművet, amelyet elkészülte után harmincfős személyzet üzemeltet majd. Mivel "a levegő ingyen van", a fenntartási költségek Davey szerint minimálisak lesznek majd.

Ha a projekt megvalósul és a torony termel is annyi energiát, mint amennyit megálmodói elvárnak tőle, az hatalmas előrelépést jelenthet a zöldenergiára való átállásban - főleg most, hogy a fukusimai atomkatasztrófa miatt a világ számos ország, többek között az irdatlan mennyiségű energiát használó Németország és Japán is az atomenergiától való elfordulás mellett döntött. Ezek után Davey naptornya olcsó és hosszú távú megoldást kínálhat az energiaigény kielégítésére - hogy képes lesz-e erre, néhány év múlva Arizonában kiderül.