A Szingapúri Nemzeti Egyetem két munkatársa szerint a jövőben sok élőlény összezsugorodik majd az ember okozta klímaváltozás miatt fellépő hőmérséklet-növekedéstől. Jennifer Sheridan és David Bickford kutatása alapján komoly változások várhatóak környezetünkben a 21. század végére - a fajok méretének csökkenése pedig veszélyeket is hordozhat magában.

Ha mindegyik faj egyede egyenlő mértékben zsugorodna, nem lenne gond. Kisebb vizi növény elégséges volna kisebb halnak, mely kisebb cápa táplálékául szolgálna; azonban úgy tűnik, hogy a különböző fajok különbözőképpen reagálnak, így az ökoszisztémát komoly károk érhetik, és néhány faj a kihalás szélére sodródhat.

A veszély persze nem újkeletű. A leletek alapján a legutóbbi globális felmelegedés során bogarak, méhek, pókok, algák, hörcsögök és patkányok is "áldozatai" voltak a fellépő méretcsökkenésnek: az 56 millió évvel ezelőtti események hatására egyes fajok 50-75 százalékkal lettek kisebbek a két kutató szerint, akik október 16-án a Nature Climate Change folyóiratban jelentették még tudományos cikküket.

A modernkori zsugorodás leginkább közvetetten érintené az élőlényeket. Például az óceánok elsavasodása - ami a szén-dioxid-kibocsátás megnövekedésének eredménye - hatással lenne néhány organizmus képességére, hogy szénsavas mészből álló csontvázat vagy héjszerkezetet építsen ki magának. Ilyenek a korallok, osztrigák és a kagylók; ők elvesztenék egyik legfontosabb védelmi vonalukat. Az elsavasodás csökkenti továbbá azoknak a fitoplanktonoknak a növekedési képességeit, amik számos tengeri élőlény számára elsődleges táplálékforrást jelentenek. A kevesebb élelemhez jutó élőlények számára pedig az egyik út az,ha csökkentik testméretük.

A növények ezzel szemben nagyrészt növekedésnek indulhatnak, hiszen az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxidot felhasználják a fotoszintézis során cukor előállítására.  Ehhez azonban több idő kell; a mostani évszázadban aligha számíthatunk erre, és még számolnunk kell a víz kérdésével.

A növények növekedése nagyban függ a rendelkezésre álló víz mennyiségétől. Az előrejelzések szerint egyes helyeken megnő a csapadékos időszakok száma, máshol súlyos szárazságra számíthatunk majd. A most esővel jól ellátott területek is bekerülhetnek a szárazabb régiók közé - elégséges víz nélkül pedig a növények nem tudnak növekedni.

A hidegvérű élőlényeket - belőlük van a legtöbb a Földön - közvetlenül is érinti a hőmérsékletben tapasztalható változás. Számukra két út lehetséges: vagy biztosítják a testméretnek megfelelő élelmiszeradagot (mely egyre nagyobb mértékű és egyre nehezebb lesz beszerezni), vagy összezsugorodnak ők is.

A melegvérű állatoknál a hidegebb átlaghőmérséklet nagyobb testméretet jelent, ugyanis csak a nagyobb méretű állatok képesek hatékonyan megtartani testük hőjét. Az emberek számára a különböző fajok méretének növekedése kézzelfogható és fájdalmas eredménnyel járna: csökkenne az élelmiszer-utánpótlásunk (lsd. halászat és a termések), vagyis a fentebb említett válaszút előtt találnánk magunkat. Beszerezzük valahogy a hiányzó fejadagot, vagy csökkentjük testünk méretét.

Vannak persze kivételek: a klímaváltozás lehetőséget teremt a sarki övezet élőlényeinek, hogy több táplálékhoz jussanak és hosszabb ideig tartson a "vadászidény", vagyis az ezen a területen élők esetében inkább növekedést tapasztalhatunk majd. A kivétel kivétele lehet ellenben a jegesmedve, mely az Északi-sark jegének eltűnésével együtt a fentebb említett élőlényekhez hasonló zsugorodásra van ítélve.

"A globális felmelegedés a kisebb testű élőlényeknek kedvez, ezért úgy gondoljuk, hogy a mostani században az organizmusok méretében már jelentős változást tapasztalhatunk majd" - vonta le a konlúziót a cikkben Sheridan és Bickford.