Hihetetlen

Kína sikeresen pályára állította első űrállomás-modulját, a Mennyei Palotát, egy Hosszú menetelés nevezetű rakéta segítségével - ezzel pedig ténylegesen is megkezdték hosszú menetelésüket az űr bekebelezése irányába.

Kicsire nem adnak

Megszokhattuk, hogy a világ országai nemzeti ünnepeiket, különösen államalapításuk évfordulóit nagyszabású ünnepségekkel köszöntik, a kínaiak azonban ez esetben is lazán lenyomtak mindenkit - a Kínai népköztársaság kikiáltásának 62. évfordulóját többek között egy rakétakilövéssel köszöntötték, amely első űrállomásukat állított Föld körüli pályára.

A magyarul Mennyi Palotának fordítható Tienkung-1 (Tiangong) az első kísérleti modul, amely két évig kering majd a fejünk felett, és a tervek szerint számos másik követi majd, amelyekből Kína saját űrállomást épít magának addigra, mikorra a Nemzetközi Űrállomás szolgálata véget ér odafent. A modult egyébként napra pontosan három évvel azután lőtték fel, hogy a tervet bejelentette az ország űrprogramjának egyik vezetője.

Az első lépések

A Csiucsüen (Jiuquan) Műholdfelbocsátó Központból fellőtt ember nélküli, robotikus vezérlésű modul tömege 8,5 tonna, lakható terének térfogata pedig körülbelül 15 köbméter. A hely elég szűkös lenne egynél több asztronautának - bár háromfősre tervezték -, ha hosszabb űrbéli tartózkodásról lenne szó, ember azonban még csak sokára látogatja meg a Palotát. A tervek szerint az első űrhajó, amely összekapcsolódik majd a modullal, a Sencsou-8 (Shenzhou) lesz majd, bár egyelőre nem tudni, hogy mikor - legutóbb, márciusban még októberre saccolták fellövését, azóta azonban nem sok hír látott napvilágot a lehetséges dátumot illetően. A Sencsou összekapcsolódása a Tienkunggal egyébként a kínaiak első űrben végrehajtott dokkolási művelete lesz.

Így fog kinézni a Sencsou-8 és a Tienkung összekapcsolódása

A 8-as után a 9-es és 10-es számú űrhajók következnek majd a Sencsou sorozatból, amelyek közül az utóbbi valószínűleg már asztronautákat is szállít majd a fedélzetén. Ezt várhatóan 2012-ben bocsátják fel, és miután a kínai űrhajósok végrehajtották küldetésüket, a modult a Föld légkörébe irányítják majd, ahol el fog égni.

Mindez persze csak a kezdet - a Tienkong-1 csak a legelső kísérleti modul, amelyet számos másik követ majd, melyekből a kínaiak végül felépítik a Tienkung-3 projekt néven futó űrállomásukat. A különböző modulok fellövése 2016-tól várható, és a végső állomás a tervek szerint 2020-2022 táján áll majd össze teljesen. A Nemzetközi Űrállomás utódjának szánt orosz űrállomás, az OPSEK egyébként várhatóan ugyanebben az időben önállósodik majd, az ISS pedig a következő években, legkésőbb 2028-ban befejezi küldetését, és a Mir-hez hasonlóan megsemmisítik.

Az első, a tervek szerint 2020-2022 körül kiépülő kínai űrállomás látványterve

A Tienkung-1-est egyébként már korábban fel akarták bocsátani, egy szerencsétlenül elsült kilövés azonban, amelyben egy, a modul felbocsátásakor használt rakétához nagyon hasonló Hosszú Menetelés 2C rakéta mondott csődöt arra késztette a szakembereke, hogy biztonsági szempontok miatt eltolják az eseményt. Az eltel időben a munkások több mint száz módosítást végeztek a kilövőálláson és 170-et magán a rakétán.

Nagyra vágynak

A kínaiak nagyon is ambiciózus elképzeléseket fogalmaztak meg űrprogramjukat illetően. Mint a harmadik ország az Egyesült Államok és Oroszország után, amely önállóan volt képes embert juttatni az űrbe, nem kevesebbet akarnak, mint az űrben található nyersanyagok, források feltárását és kiaknázását "az emberiség javára".

A Tienkung-1-est két másik Tienkung űrlaboratórium követi majd, röviddel azután pedig maga az önálló űrállomás. Ennek élettartamát tíz évre tervezik, és három asztronauta hosszú távú elszállásolására lesz alkalmas. Ennek fedélzetén a tervek szerint számos tudományos kísérletet végeznek majd, többek között mikrogravitációs, biológiai, csillagászati és kommunikációs kísérleteket.

Mindezt ez év márciusában jelentették be, egyben azt is közölték, hogy Hainan tartományban megkezdték egy új kilövőközpont építését, és azon dolgoznak, hogy a jelenlegieknél jóval erősebb hordozórakétákat fejlesszenek ki.

A kínaiak tíz éves élettartamúra tervezett űrállomásának moduljai

Leghőbb vágyam a világbéke

Kína szándékai szerint szorosan együttműködik majd más országokkal, hogy így hatékonyabban gazdagíthassák tudományos ismereteiket. Ezt jelzi az is, hogy az általuk kifejlesztett dokkolószerkezet kompatibilis a Nemzetközi Űrállomással. A kínaiak arra bátorítják a világ tudósait, hogy vegyenek részt az űrbéli tudományos kísérletek megtervezésében és lefolytatásában.

A jövőben persze nem csak űrállomást terveznek feljutatni az űrbe, ennél nagyszabásúbb elképzeléseik is vannak. Első lépésben, miután műholdakat állítottak pályára a Hold körül, mindenképpen építeni akarnak egy holdbázist, bár hogy pontosan mikorra tervezik ezt, arról még nem tudni.

A holdbázis viszont csak az első lépés lesz egy még inkább ambiciózus programban - a kínaiak ugyanis nem kevesebbet terveznek, mint hogy embereke küldjenek a Marsra. Hogy ezt megtehessék, mindenek előtt az oroszokkal együttműködve szondákat küldenek majd a vörös bolygó felé - az elsőt idén novemberben bocsátják fej Bajkonurból.

Hogy a nagyszabású elképzelésekből mi valósul meg végül, persze nem lehet tudni, de kijelenthető, hogy a magánszektorban működő nagyvállalatokon kívül Kínának a legjobbak az esélyei arra, hogy a következő évtizedekben komolyabb eredményeket érjen el a világűrben.