A Mars felszínét már régóta tanulmányozzák a tudósok, a jelek szerint azonban nem figyeltek oda eléggé, amikor első elméleteiket felállították. Az egyik kisebb, ritkán tanulmányozott síkságon ugyanis olyan jeleket találtak, amelyek víz jelenlétére utalhatnak egy olyan időszakban, amikor annak semmi keresnivalója nem lett volna ott.
A Hesperia síkságban semmi különleges nincs - legalábbis így gondolták a Mars-kutatók egészen a közelmúltig, amikor is a nagyobb felbontású felvételeket tanulmányozva rájöttek, hogy talán a bolygó egész történetét átalakíthatja az, amit ott láthatunk.
A síkságot a korai időszakban egyszerűen vulkanikusként könyvelték el - a tudósok úgy vélték, hogy azokat a felszíni formákat, amelyek ott kialakultak, egyszerű vulkáni tevékenység során a láva hozta létre.
Ennek a síkságnak a tulajdonságaira egy egész marsi földtani időszakot alapoztak - a kényelmesen Hesperia névre keresztelt időszak 3,7 milliárd évvel ezelőtt vette kezdetét és 3,1 milliárd évvel ezelőttig tartott. Van azonban a síkságon egy vulkán, amely túl kicsi ahhoz, hogy túl sok figyelmet áldozzanak rá, pedig egyáltalán nem illik a képbe.
Ennek a vulkánnak a környékén ugyanis nincsenek nyomai a lávaömléseknek - és, mint kiderült, az egész Hesperia síkságon nincsenek hasonlóak. A kutatók szerint az is lehet, hogy a por és hamu, amely a talajt fedi, egyszerűen elrejti a láva nyomait, van azonban egy sokkal érdekesebb teória is.
Víz, ahol nem lehetne
Tracy Gregg, a Buffalói Egyetem munkatársa olyan kis csatornákat fedezett fel, amelyeket nem csak a láva, de víz is kivájhatott - sőt, láva csak akkor, ha kifejezetten gyorsan csorgott végig az adott területen. Ha azonban vizet találnak a Hesperián, az azt jelenti, hogy tévedtek egy egész 600 millió évet felölelő időszakot, és talán az egész földtörténetet illetően.
Gregg és munkatársai most a Holdat tanulmányozzák, hogy válaszokat találjanak - ott ugyanis találhatóak hasonló nyomok, amelyekről biztosan tudják, hogy nem víz következtében jöttek létre. Ha kizárnák a víz jelenlétét, az valamennyire segítene a kételyek eloszlatásában, de kérdések így is maradnak nyitva.
Ha viszont az bizonyosodik be, hogy akkoriban tavak és folyók foglalták el a síkságot, az a Marsnak egy egészen új arcát ismerteti meg velünk. Ezzel együtt mindez kifejezetten alkalmassá tenné a Hesperiát, mint olyan térséget, ahol az élet esetleg megjelenhetett. A víz, a vulkánok által biztosított hő és a gazdag ásványok együttállása a tudósok szerint ideális környezet az élet megjelenéséhez.
Fantáziarajz a vízzel borított Hesperia síkságról
Az, hogy a Hesperia-időszak vulkanikus lett volna, egyre inkább kérdésessé válik, de biztos, hogy átmenetet jelentett két másik időszak között - az ezt megelőző időszak a folyékony halmazállapotú víz jelenlétéhez ideális volt, az ezt követő azonban már egy szárazabb, hidegebb bolygót hagyott maga után.
Ezt mondjátok