A szupernóvák olyanok a csillagászok számára, akár egy kozmikus időgép - bepillantást engednek abba, hogyan alakultak ki a világegyetemben ma megtalálható elemek, illetve maga az univerzum szerkezete. Most olyan csillagokat fedeztek fel, amelyek talán minden eddiginél több információval szolgálnak majd, mivel 10 milliárd évvel ezelőtt robbantak fel.
A világegyetemben ma megtalálható elemek közül mindegyik, amely nehezebb az oxigénnél, olyan nukleáris robbanásokban keletkezett, amelyeket a tudósok most felfedeztek. korábban is figyeltek meg már persze szupernóva-robbanásokat a csillagászok, ilyen messziről érkezett felvillanásokat azonban eddig még nem sikerült teleszkóp-végre kapni.
Nem a szomszédban
A nóvákat az izraeli Tel-Aviv Egyetem kutató fedezték fel a Hawaii szigetén, a Mauna Kea vulkán tetején található Subaru teleszkóp segítségével. Az égbolt egy körülbelül Hold-nagyságú részének részletes megfigyelése során összesen 150 szupernóvát fedeztek fel, amelyek közül 12 bekerült a valaha észlelt legtávolabbi objektumok közé.
A kutatás vezetői, Dan Maoz és Dovi Poznanski professzorok szerint a nóvák megfigyelése sokban hozzájárulhat a jelenség természetének és annak megértéséhez, pontosan milyen szerepet játszik az elemek keletkezésében.
A kutatást, amelynek eredményeit az októberi Monthly Notices of the Royal Astronomical Society csillagászai folyóiratban közölték, több amerikai és japán intézettel, többek között a Kaliforniai Berkeley Egyetemmel és a Lawrence Berkeley Nemzetközi Laboratóriummal együttműködésben végezték az izraeli csillagászok.
Eredetünk kutatása
A hasonló termonukleáris szupernóvák a vas elsődleges forrásai a világegyetemben, és összességében a természet elsődleges "elemgyárai" - a robbanások következtében új elemek keletkeznek, amelyek kirepülnek a csillagközi térbe, ahol később nyersanyagként szolgálnak a csillagok, bolygók és más égi objektumok új generációi számára.
"Ezek azok az elemek, amelyek a talpunk alatti földet, a testünket és a vérünkben lévő vasat is kiteszik" - fogalmazta meg emberközelibben Maoz professzor.
A szupernóva-robbanások gyakoriságának és típusainak megfigyelésével a kozmikus időskálán a csillagászok képesek lehetnek arra, hogy feltérképezték, pontosan hogyan, milyen rendben alakultak ki az univerzumunkat alkotó elemek annak története során.
Annyit már most is tudnak a csillagászok, hogy a termonukleáris, Ia-típusú szupernóvák 10 milliárd évvel ezelőtt - az univerzum relatíve fiatal korában - mintegy tízszer gyakrabban robbantak fel, mint manapság. Az ilyen típusú nóvák megfigyelése arra is bizonyítékkal szolgált, hogy az univerzum valóban egyre gyorsuló ütemben tágul, valószínűleg a rejtélyes sötét energia hatásai következtében.
Ezt mondjátok