Hihetetlen

Tudósoknak először sikerült bebizonyítaniuk, hogy közvetlen kapcsolat mutatható ki a Nap 11 éves aktivitási ciklusai és a Földön tapasztalható téli időjárás keménysége között. A kulcs az UV-sugárzás lehet.

A kutatók eredményei szerint a Nap aktivitásának változásai elsősorban az északi félteke, többnyire Európa és Észak-Amerika téli időjárását befolyásolják. Emellett arra is rájöttek, hogy a csillagunk által kibocsátott UV-sugárzás mértéke sokkal kevésbé állandó, mint eddig hitték.

Ezért hát a hideg telek

Brit tudósok egy csoportja a Nature Geoscience tudományos folyóiratban tette közzé eredményeit, melyek szerint a téli időjárást komolyan befolyásolják a sugárzásban beálló változások, a globális felmelegedés folyamatára ugyanakkor nincsenek hatással.

Az elmúlt három évben a Naptevékenység minimumon volt - ez egybevág az Európában és az Egyesült Államokban tapasztalt szokatlanul kemény telkekkel, ugyanakkor a Földközi-tenger térségének, Kanadának és Grönlandnak az utóbbi években szokatlanul meleg telekben volt része.

"A kulcs az, hogy ez a hatás a keringést, a levegő egyik helyről a másikra történő áramlását befolyásolja, ezért kapnak egyes helyek több hideget, mások pedig több meleget" - mondta el Adam Scaife, a tanulmány egyik szerzője, a nagy-britanniai időjárás előrejelzéséért felelős meteorológiai csoport vezetője. Scaife szerint a globális átlaghőmérsékletre azért nincs hatással mindez, mert hűtő vagy fűtő hatásról van szó, hanem a meleg és a hideg egyszerű átcsoportosulásáról a bolygó felszínén.

2008-as előrejelzés napjaink napfolttevékenységéről

Összeállt a kép

A tanulmányt elkészítő tudósok a NASA SORCE (SOlar Radiation and Climate Experiment) műholdjának adataira támaszkodtak, amelyet 2003-ban bocsátottak fel. A műhold egyik műszerének segítségével pontosan követni tudják a csillagunk által kibocsátott UV-sugárzás mértékét - az adatok alapján az ingadozás a 11 éves ciklusok alatt közel ötször akkora, mint azt korábban gondolták.

Korábban számos kutató vetette már fel, hogy a Napból érkező sugárzásnak hasonló hatása lehet az időjárásra, bizonyítani mindezt azonban csak most sikerült - mindeddig nem álltak rendelkezésre a szükséges eszközök ahhoz, hogy a folyamatot pontosan modellezzék. Miután a SORCE műhold adatait beillesztették az angol Meteorológiai Iroda globális klímát vizsgáló modelljébe, számos eddig megválaszolatlan kérdésre kaptak magyarázatot.

Az UV-sugárzást a légkör legfelső részében, a sztratoszférában található ózon nyeli el, így amikor a naptevékenység alacsonyabb szinten van, a sztratoszféra is hidegebb. Ez aztán az atmoszférán keresztül az alsóbb légrétegekre is hatással van, és megváltoztatja a szelek sebességét a felszínhez közel - többek között azért a légáramlásét is, amely Európa, Észak-Amerika és Oroszország felett keringeti a levegőt a félteke körül.

A nyugat-keleti irányú légáramlás tehát lelassul, ami miatt Észak-Európa fölé több hideg levegő érkezik, ez pedig megváltoztatja a térségben tapasztalható rendes időjárást.

A meteorológusok szerint mindezt nem kizárólag az UV-sugárzás okozza, ennek az egy tényezőnek a megértése azonban már önmagában is hatalmas segítség a várható téli időjárás előrejelzésében.

A Kis Jégkorszak magyarázata

A naptevékenység ugyanakkor nem csak 11 évenként változik meg - ennél jóval hosszabb ciklusok mentén is érzékelhetőek szabályszerű változások csillagunk aktivitásában. Egyesek szerint éppen a naptevékenység Maunder-minimumként ismert szakasza okozhatta a Kis Jégkorszakot, amelyről nemrég a Hihetetlenen is írtunk.

A Maunder-minimumként ismert időszak az 1600-as évek közepén állt be - ekkor gyakorlatilag leállt a napfoltok képződése a csillag felszínén. Ez éppen egybevágott a Kis Jégkorszak leghidegebb időszakával, amikor Európa átlaghőmérséklete több fokkal lecsökkent. A Napfolttevékenységgel együtt a mágneses tevékenység és a napkitörések is száma is sokkal alacsonyabb lett, így jóval kevesebb energia - és UV-sugárzás - érte el bolygónkat.

A Munder-minimum éppen a Kis Jégkorszak leghidegebb éveiben kezdődött - felül a naptevékenység mértéke, alul pedig a keményebb és enyhébb telek váltakozása látható

Ha mindezt egybevetjük a korábbi írásunkban foglaltakkal, azaz azzal, hogyan befolyásolta a Kis jégkorszak klímaváltozása a társadalmi jelenségeket, érdemes lehet elgondolkodni azon, mennyire befolyásolja egy olyan távolinak és rejtélyesnek tűnő dolog mindennapi életünket, mint a naptevékenység.