Hihetetlen

Törj össze egy kis okkert, olvaszd meg egy csontvelő zsírjával, majd keverd össze egy kis vizelettel, és ha megvagy, kend az egészet a testedre. Bár ez a leírás nagyon hasonlít valami avantgárd előadás hozzávalójához, a bizarr testfestére százezer évvel ezelőtt kerülhetett sor egy dél-afrikai barlangban, az eddig ismert legidősebb művészeti műhelyben.

Az összetett színezőanyagok, amiket kutatók a barlangban találtak, és az eszközök, amiket ezek előállításához használtak, arra utalnak, hogy őseink sokkal ügyesebbek és kreatívabbak voltak, mint azt eddig gondoltuk.

Azt, hogy a talált festékdarabokkal százezer éve őseink mit csináltak, pontosan nem tudjuk, de a felfedezést tevő régészek szerint a Dél-Afrika déli részén lévő Blombos-barlang rituálék helyszíne lehetett, ahol az akkori emberek kedvükre díszíthették testüket. Másik elmélet szerint az sem kizárt, hogy a festék egyfajta rovarriasztóként szolgált - ez esetben még inkább elámulhatunk őseink találékonyságán.

A barlangban Christopher Henshilwood, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem munkatársai rengeteg szerszámot és két abalone-kagylót talált kollégáival: ezekkel az eszközökkel készíthették a festéket a "mesterek". Állati csontmaradványok szolgáltak keverőkanálként, kvarckövek kalapácsként és őrlőként - az egyetem munkatársai emellett még arra is bizonyítékot találtak, hogy egyes hozzávalókat a készítők felhevítettek, hogy jobban összevegyítsék a többi alapanyaggal.

Bármire is használták a korabeliek a kész keveréket, sokkal fontosabb most az a tény, hogy százezer évvel ezelőtt őseink meglepő kognitív képességekkel rendelkeztek. Henshilwood szerint ez a legidősebb ilyen jellegű lelet, a keveréket előállító művész pedig bizonyos kémiai tudással is rendelkezett, hiszen célirányosan kellett beszereznie a hozzávalókat, például az okkert.

A legközelebbi okkerlelőhely húsz kilométerre van a barlangtól, ez pedig arra világíthat rá, hogy a Homo sapines képes volt komoly tervezésre több tízezer évvel ezelőtt is.

Az angol Sheffieldi Egyetem archeológusa, Paul Pettitt szerint "egész egyszerűen bámulatos, kiváló munka", amit Henshilwoodék találtak. Ráadásul, ha a korabeli művész testfestésre használta a színezőanyagot, akkor az is példátlan: ilyen idős lelet eddig még nem volt, mely erre engedett volna következtetni.