A XVII. század Európa történetében az egyik legmozgalmasabb időszak volt - a történészek ezt az évszázadot csak a sokat mondó Általános Válság néven emlegetik. Ekkor zajlott az angol polgárháború, Franciaországban a Fronde mozgalom kibontakozása, a harmincéves háború, számos felkelés, miközben a kontinens demográfiai, vallási, gazdasági és politikai válságba sodródott.
A történészek szerint a kaotikus 1600-as éveknek számos kiváltó oka lehetett - a feudalizmus és a kapitalizmus korai küzdelme, a társadalom megütközése a tőle eltávolodó uralkodókkal és kormányzó elittel, a reneszánsz és a protestáns reformáció kibontakozása - egy új tanulmány szerint pedig nem más volt mindennek elsődleges oka, mint a Kis Jégkorszak által okozott klímaváltozás.
Ned Stark igaza
A Kis Jégkorszak körülbelül a XIV. században kezdődött és egészen a XIX. századig tartott, bár pontos kezdetének és végének idejéről máig vitáznak a tudósok. Ebben az időszakban kontinensünk klímája 1-2 Celsius-fokkal csökkent le, a tél novembertől márciusig húzódott, és miközben a Temze befagyott jegén vásárokat tartottak az angolok, a mezőgazdaság nagyon komoly károkat szenvedett.
Vásár a befagyott Temzén 1684 telén
David Zhang, a Hongkongi Egyetem kutatója szerint éppen ez lehetett az, ami végül az Általános Válsághoz vezetett. Az ipari forradalmat megelőzően az európai országok nagyrészt a mezőgazdaságra támaszkodtak, azt pedig könnyű belátni, hogy egy olyan országot, amelynek alapja a fölművelés, elsősorban nem az állam kormányoz, hanem az időjárás.
A hongkongi Egyetem David Zhang által vezetett kutatócsapata az 150-as és 1800-as évek közötti időszakban keletkezett hatalmas mennyiségű információn rágta át magát, amelyek a korabeli Európa és az északi félteke viszonyait írják le. Zhang állítása szerint elsőként sikerült bizonyítania a klímaváltozás és az átfogó társadalmi válságok közötti kapcsolatot.
Hidegben éhezünk, éhesen háborúzunk
A kutatócsapat olyan tényezőket hasonlított össze, mint az adott időszakban tapasztalt átlaghőmérsékletek, a populáció mérete és növekedése, a háborúk és más társadalmi zavarok jelentkezése, a mezőgazdasági termelés mutatói, az éhínségek gyakorisága vagy az élelmiszerárak és az adók alakulása. A tudósok szerint bizonyos hatások azonnal és érezhetően jelentkeztek a Kis Jégkorszak legkeményebb időszaka után, 1560 és 1660 között. Ebben az időszakban természetesen kevesebb volt a termény, az árak pedig magasabbak.
A legérdekesebb, hogy ahogyan a megművelhető földterületek egyre inkább összementek, maguk az európaiak is így tettek - a Kis Jégkorszak kemény telei idején az átlagmagasság teljes két centiméterrel csökkent a rosszul táplált lakosság körében, és csak 1650 körül, az enyhébb telek beköszöntével állt vissza a korábbi szintre.
Más szociológiai jellegű következmények jelentkezése, mint például a kiterjedt éhínségek, a harmincéves háború 1618 és '48 között, vagy éppen a kínai mandzsu hódítások csak évtizedek múltán következett be. "Az átlaghőmérséklet nem direkt módon okozza háborúk kitörését és a társadalmi nyugtalanságot. A közvetlen ok a búza ára volt - ezért mondhatjuk, hogy az alapvető ok a klímaváltozás volt" - jelentette ki Zhang.
A kutató szerint a csapata által elkészített tanulmány nem csak egyszerű történelmi lecke, hanem komoly tanulság és figyelmeztetés a modern kor embere számára. Mivel jelenleg is éppen egy nagyszabású klímaváltozás kellős közepén állunk, a fejlődő országok az igen közeli jövőben nagyon hasonló problémákkal kell majd, hogy szembenézzenek, mint az európai államoknak négyszáz évvel ezelőtt. Hogy ezúttal sikerül-e jobban teljesítenünk, az csak rajtunk múlik.
Ezt mondjátok