Miközben a világ országai lassacskán elfordulni látszanak az atomenergiától, és a fejlett nyugat minden erejével azon van, hogy a klímaváltozást lelassítandó átálljon a zöld energiákra, úgy látszik, az egyik leginkább alkalmas helyszín még senkinek sem jutott eszébe.
Egy új tanulmány szerint az egyik legmegfelelőbb hely a napenergia begyűjtésére és átalakítására éppen maga a Himalája lenne - bár a napelemek rendszerének kiépítése talán azért ütközne némi nehézségbe.
A tanulmány szerint további olyan pontokat is bátran kihasználhatna az ember, amelyeket egyébként nem tekintünk a napenergia hagyományos forrásinak - ilyen például az Andok Dél-Amerikában vagy éppen az Antarktisz.
A japán Ipari Tudományok és Technológiák Nemzeti Intézetének két munkatársa, Takasi Ozeki és Gencsi Jutaka szerint amellett, hogy ezeket a helyeket nagy mennyiségű napfény éri, hideg klímájuk miatt egyes ún. fotovoltaikus típusú napelemek sokkal hatékonyabban tudnának itt működni, mint máshol. Az ilyen rendszerek, amelyek a napenergiát közvetlenül alakítják át árammá, sokkal több áramot tudnának termelni ezeken a helyeken, mint az Egyesült Államok vagy Észak-Afrika sivatagaiban. A japán kutatók a fotovoltaikus rendszerek globális elemzése útján jutottak el eredményeikre, amelyek azért számítanak újdonságnak, mert a klíma hatását még sohasem vizsgálták ilyen összefüggésben.
Megéri vesződni vele
A Himalája azért is tűnik csábító célpontnak, mert olyan területek közelében fekszik, amelyek energiaigénye rohamosan nő - a Mount Everest és a közeli hegycsúcsok energiával láthatnák el a jövőben az egyre éhesebb Kínát és Indiát, írja a szerzőpáros Environmental Science and Technology szaklapban közölt tanulmányában. Mindez persze újabb nehézségeket vet fel - a magasban egyáltalán nem lenne egyszerű feladat a napelemek rendszerének és az energiát elszállító infrastruktúrának a kiépítése és karbantartása.
Ugyanakkor a klímaváltozás hatásainak mérséklésének érdekében megérheti a fáradtság - Kína és India rohamos ütemben növekszik és egyre több széntüzelésű erőművet használ, így ha legalább részben átállnának a zöld energiára, a nagymértékben lassíthatná a felmelegedést. Ugyanakkor, míg az Antarktisz szintén ideális helynek számít, ott nem lenne sok értelme kiépíteni a hálózatot, mivel nem lenne senki a közelben, aki az energiát felhasználhatná. Nem is beszélve persze arról, hogy a kontinens évente fél évet sötétbe burkolódzik.
A japánok szerint ahhoz, hogy az Antarktiszhoz hasonló területeket megfelelően ki lehessen használni energiatermelési szempontból, hatékonyabb módszereket kellene kifejleszteni az energia eltárolására és elszállítására.
Ezt mondjátok