Hihetetlen

A Stanford Egyetem geokémikusa szerint azzal, hogy Kolumbusz Kristóf 1492-ben átkelt az Atlanti-óceánon, és behajózott az Újvilágba, komoly láncreakciót indított el: az őt követő expedíciók miatt köszönthetett be az európai klímát érintő hűvös időszak, azaz a kis jégkorszak.

Az elsőre igencsak meghökkentő teóriával Richard Nevle geokémikus állt elő. A tudós szerint az európai felfedezők jelentős nyomokat hagytak az amerikai kontinensen: megtizedelték az őslakosokat, akik nagy területeket kellett, hogy elhagyjanak. Könnyen lehet, hogy az ezeken az üres, elhanyagolt földeken nőtt fák által légkörből kivont több millió tonnányi szén-dioxid okozta az akkor klíma kismértékű lehűlését. Mindezt Nevle és kollégái az Amerikai Geológiai Közösség éves találkozóján, október 11-én jelentették be.

"Masszív erdőburjánzásról számolhatunk be abból a korból, melynek hatása volt az európai klímára" - mondta Nevle. A kutatók összekötötték a bizonyítékok idővonalát, és Nevle arra a következtetésre jutott, hogy az új fák elegendő szén-dioxidot vontak ki a légkörből, ennek nyomait az Antarktisz jegében is felfedezhetjük. Hosszas gondolkodás és agytangó után a fenti információk alapján jutottak Nevle-ék végkövetkeztetésükig.

A kis jégkorszak során az európai átlaghőmérséklet 1-2 Celsius fokkal maradt el a 20. századi átlagtól, emiatt rendszeresek voltak a hosszú, sok havat és jeget hozó telek, melyek nemritkán novembertől márciusig tartottak.

Az "újraerdősödés" folyamatát - mely során egy Kalifornia-nagyságú területen nőttek ki újabb erdők - Nevle szerint az Antarktisz jege is megőrizte: azt követően, hogy az amerikai népesség száma lecsökkent, az atmoszférában pedig ismét megnőtt a szén-dioxid szintje. A déli kontinens jegében légbuborékokat is találhatunk, ezekben a fentebb említett gáz kimutatható: az üvegházhatásért felelős szén-dioxid jóval kisebb mennyiségben volt jelen 1525 és az 1600-as évek között a levegőben, mint napjainkban.

Ezen időszak során 2-17 milliárd tonna gáz tűnhetett el a légkörből.

"Semmi más nem történt ekkoriban a Föld más pontján, mely megmagyarázná a szén-dioxid mértékének ilyen hirtelen lecsökkenését" - mondta Jed Kaplan, a lausenne-i Federal Ploytechnic School kutatója. Kaplan rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az izotópos vizsgálatok körül nagyon sok a bizonytalansági tényező, ezért a bizonyíték nem lehet sziklaszilárd. Abban viszont még ő is egyetért, hogy az Újvilág meghódítása és az azt követő események nagyon komoly következményekkel jártak világszerte, és ezeket a következményeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Mások szerint természetes hatások is szerepet játszhattak abban, hogy Európa lehűlt az újkorra: a Nap csökkenő aktivitása, növekvő vulkanikus aktivitás vagy a hidegebb óceánok például. A Pennsylvaniai Állami Egyetem egyik munkatársa, Michael Mann szerint sokkal inkább az ilyen jelenségek állhatnak a háttérben.