Hihetetlen

Miután űrsiklóprogramjának lezárulta után a NASA elveszítette képességét, hogy embereket küldjön az űrbe, a különleges védelmi fejlesztésekért felelős kormányhivatal venné át a stafétát, és egyenesen a csillagközi utazás témakörében kezdtek munkálkodni.

A DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) híres arról, hogy kifejezetten extrém fejlesztéseket, projekteket is előszeretettel támogat - ők azok többek között, akik a repülő Humvee megvalósításáért felelősek. A főleg katonai projekteket támogató kormányügynökség most bejelentette, hogy félmillió dollárral jutalmazna meg egy szerencsés céget, amely kidolgozná számára, hogyan tudnának embereket az űrbe juttatni.

Mindenre gondolnak

Azt, hogy ki kapja majd meg a pénzt arra, hogy kidolgozza a bolygóközi utazás szervezeti, technikai, szociológiai és etikai alapjait, november 11-én jelentik majd be. Nem sokkal ezt megelőzően ér majd véget a DARPA és a NASA közötti együttműködési program a "Száz Éves Csillaghajó Kutatás". Ennek keretein belül a csillagközi utazás megvalósítását kutatták három éven keresztül.

A kutatások során nem csak az "egyszerű" technikai szempontokat vették figyelembe - a kutatások során megvizsgálták többek között a majdani csillagközi vándorlás törvényi, szociológiai és gazdasági aspektusait, sőt, olyan kérdéskörökre is figyelmet fordítottak, mint a filozófia és a vallás. Ezen felül természetesen a lehetséges célpontokat is számba vették, és arra is választ kerestek, hogyan ösztönözzék a közvéleményt az ambiciózus vállalkozás támogatására és az abban való részvételre.

A DARPA beszállása komoly lökést adott mindazoknak, akik eddig a NASA-val együttműködve vettek részt az űrutazás fejlesztésében. A tudósok és mérnökök most azon munkálkodnak, hogy kidolgozzák a technológiai alapokat az emberiség számára, hogy amikor már képesek leszünk megvalósítani egy hasonló nagyszabású tervet, ne az alapoktól kelljen kezdenünk.

Az alapok már megvannak, csak építeni kell rájuk

"Ha már van az embernek egy hobbija, miért ne lehetne az, hogy csillagközi űrhajókat tervez?" - teszi fel a kérdést Andreas Tziolas, az Alaszkai Egyetem professzora és az Icarus Projekt vezetője. Az Icarus egy világméretű, önkéntesek által működtetett tervezet, amelynek lényege, hogy megterezzenek egy olyan űreszközt, amely képes lenne eljuttatni egy szondát egy közeli csillaghoz - egészen pontosan a 4,4 fényévnyire található Alpha Centaurihoz. A kutatók azt remélik, hogy az út kevesebb, mint száz év alatt megvalósítható lenne.

Tziolas és kollégái szerint a technológia valójában már rendelkezésünkre áll, vagy a közeljövőben rendelkezésünkre fog állni, nem csak ahhoz, hogy eszközöket, szondákat küldjünk más csillagokhoz, de akár embereket is. A DARPA 500 ezer dollárja persze arra sem elég, hogy egy megfelelő irodát béreljenek - de arra jó lehet, hogy útjára indítsa a kutatást, és további befektetőket vonzzon.

A DARPA fel is hívja a figyelmet arra, hogy mostani pályázatuk célja nem az, hogy létrehozzanak egy csillagközi űrhajót, hanem az, hogy elkészítsék az ehhez szükséges üzleti tervet. A cél az, hogy találjanak egy olyan, lehetőleg magánkézben lévő vállalatot, amely a kormány segítsége nélkül is képes lenne kidolgozni a terveket. Novembertől kezdve a DARPA a kiválasztott vállalatnak átad minden felelősséget, és ezek után csak támogatni fogják a projektet, de közvetlenül nem vesznek majd részt benne.

Évszázadok kérdése, és indulunk

A kutatók egy valamiben már biztosak - hogy még századokra van az, amikor embert leszünk képesek útnak indítani, és talán további századok kellenek majd ahhoz, hogy az űrhajó vissza is térjen - akárki is indul majd el arra az útra, nem tér vissza.

A csillagközi utazás nem éppen sétahajókázás - a Voyager-1-nek, amely jelenleg több mint 50 ezer kilométeres óránkénti sebességgel távolodik a Naptól, hetvenezer évre lenne szüksége ahhoz, hogy elérje az Alpha Centaurit. Egy, még a hatvanas években kigondolt elképzelés szerint úgy gyorsíthatnának fel egy alkalmas űrjárművet, hogy a háta mögött atombombákat robbantanának az űrben három másodpercenként. Az impulzusok által felgyorsított szonda egy éven belül elérhetné a Jupiter pályáját - de ahhoz, hogy eljusson a legközelebbi csillagig, még ennek is több száz évre lenne szüksége.

Atombombázással a csillagok közé

A Brit Interplanetáris Társaság egy hasonló elképzelése szerint, amely a Daedalus Projekt néven ismert, egy olyan űrhajót küldenének az 5,9 fényévnyire lévő Barnard Csillagához, amelyet termonukleáris robbanások hajtanának meg. A tervezet szerint az ötszáz tonnás tudományos szondával megpakolt űrjármű ötven év alatt el is juthatna a csillaghoz, a fénysebesség 12 százalékával haladva.

A nyilvánvaló nehézségek ellenére biztos, hogy a politikai akarat előbb vagy utóbb meglesz majd ahhoz, hogy belevágjunk a nagy vállalkozásba. Ha nem is az alapvető emberi kíváncsiság és kalandvágy inspirálja majd ezt, de a bolygónk ökoszisztémájának pusztulása egészen biztosan.

Hogy ez pontosan mikor következhet be, erősen kétséges - egyes számítások szerint az emberi civilizációnak még legalább két évszázadra van szüksége ahhoz, hogy képes legyen 500 embert útnak indítani.

Pakolunk, költözünk?

A valódi lökést persze az adhatná meg, ha felfedeznénk egy lakható exobolygót - erre pedig a következő néhány év során minden esély megvan. A NASA Kepler űrtávcsöve és más hasonló projektek rendszeresen fedeznek fel exobolygókat a csillagközi értelemben vett szomszédságban, várható hát, hogy előbb-utóbb egy olyanra is ráakadnak, amely alkalmas az emberi életre, vagy legalább megvannak rajta az ehhez szükséges feltételek.

Az, hogy máshol keressünk - vagy teremtsünk - magunknak otthont, már nem csak science-fiction, a tudósok igen komolyan foglalkoznak a kérdéskörrel. Kutatók szerint hamarosan képesek lehetünk arra, hogy minden genetikai információt, amely a Föld bioszférájának "felépítéséhez" szükséges, tojás nagyságú információhordozókba ültessünk - ezek az ember előtt járva, automatikusan terraformálhatnának idegen világokat, még az előtt létrehozva rajtuk a megfelelő feltételeket, hogy az első telepesek megérkeznének.

Nem vicc

A kutatók, élükön a NASA és a DARPA lelkes szakembereivel, elsősorban azért dolgoznak most, hogy az egész kérdéskört túllendítsék a science-fiction határain. A legtöbb ember napjainkban csak legyint a csillagközi utazás lehetőségére, kineveti azt, aki ilyesmiről spekulál - pláne évszázadokban gondolkodva.

Az úttörők egyike, aki az Icarus Projekt számára dolgozik Arthur C. Clarke-ot idézte, ebben sűrítve össze mindazt, ami a tudósokat a csillagok felé hajtja: "Ha elhiszed, hogy valami lehetséges, akkor meg is tudod csinálni".