A NASA 2011. november 25. és december 18. között tervezi fellőni a "Mars Science Laboratory" nevezetű marsautót, melyet egy Atlas V (541) rakéta juttat fel a világűrbe.
Az elődjeihez képest nagyobb jármű radioizotópos termoelektromos genetárorral működik, és a tervek szerint egy évig végez aktív munkát a vörös bolygón. Az amerikai űrügynökség munkatársai már el is kezdték a felkészülést a startra, fotógalériánk a Cape Canaveralban folyó munkálatokat mutatja be.
Mai képünket a NASA SDO (Solar Dynamics Observatory) űrszondájának köszönhetjük, amelynek feldata, hogy folyamatosan megfigyelés alatt tartva központi csillagunkat felfedje előttünk annak titkait - hogyan, miért alakul úgy a Nap "időjárása", ahogy, miért változik ciklikusan az aktivitás, hogyan alakulnak ki a napfoltok, milyen jelek előzik meg a napkitöréseket, és így tovább.
A felvételen egy közepes méretű napkitörés látható, amelyet mintegy másfél héttel ezelőtt kapott lencsevégre a műszer. A kitörés során nagy mennyiségű plazma lövellt ki a Nap felszínéről, nagy része azonban visszahullt abba az aktív régióba, ahonnan indult. Nem sokkal azután, hogy a NASA megfigyelte ezt a kitörést, a Nap éppen ezt az oldalát mutatta bolygónk felé, így meg is éreztük hatását - a képen látható nagyobb és az azt követő számos kisebb kitörés által felénk küldött töltött részecskék geomagnetikus viharokat okoztak szülőbolygónk felszínén.
Az SDO honlapjára érdemes ellátogatni, a NASA ugyanis "élőben" - néhány órás csúszással - közvetíti csillagunk aktuális állapotát.
Mindössze két héttel ezelőtt tették közzé az OPERA projekt kutatói eredményeiket, melyek szerint a fénysebességnél gyorsabb müon-neutrínókat figyeltek meg egy kísérletük során. Az adatok úgy hatottak a fizikusok közösségére, ahogyan egy közéjük hajított kézigránát sem lett volna képes - ha valaki Einstein legalapvetőbb feltevését cáfoló adatokat tesz közzé, számítania is kell rá, hogy egyszerre kiáltják ki bolondnak, zseninek, csalónak és hozzá nem értőnek.
A bejelentés óta eltelt két hétben számos tanulmány született - csak a publikáció előtt álló irományokat gyűjtő arXiv szerverén harminc található -, amely cáfolni hivatott a fénysebességet átlépő részecskék létezését, közülük azonban mindeddig csak kettő tűnik megalapozottnak és átgondoltnak.
A történelemtudomány jelenlegi állása szerint Dél-Amerika ősi inka uralkodói nem melegszívű viselkedésükkel és humánus gondolkodásmódjukkal építették ki az Újvilág egyik legnagyobb birodalmát.
Az európai ember megjelenése előtt virágzó (kecsua) indián civilizáció az elmúlt évszázadok után is rejtélyes, izgalmas pontja az egyetemes történelemnek. A 13. században megszülető, Cuzco központtal létrejött birodalomban a királyokat a "Nap gyermekének" nevezték, az uralkodó osztály a leigázott népek adójából és a rabszolgák munkájából élt, és bár az elmúlt korok kutatói sok mindent kiderítettek róluk, életük és hétköznapjaik nagy része továbbra is homályban úszik.
A világűr kétségkívül barátságtalan egy hely: sötét, hideg, és még az alsós gyerekek is tudják, hogy szkafander nélkül bóklászni odakint kizáró tényező az életbiztosítások piacán.
A világűr hatalmas és titokzatos is ugyanakkor; elérhetetlen, s talán pontosan ezért, nagyon sok ember számára álmok színpada.
Tudjuk, hogy veszélyes, tudjuk, hogy sok minden baj történhet velünk odakint, de...
Az alábbi kép egy közönséges vízibolhát ábrázol - azt azonban százszoros nagyításban, ahol már igen érdekes dolgok is elkezdenek látszani. A körülbelül 5 milliméteres, a vízibolhák között kifejezetten nagynak számító példánynak ilyen közelről még belső szervei is jól kivehetőek.
A képet Joan Röhl, a potsdami Biokémiai és Biológiai Intézet munkatársa készítette, és tizedik helyet ért el vele a National Geographic 2011-es mikrofotó pályázatán.
Ezen a linken bármennyire hihetetlen is, szintén egy vízibolha látható, és nem valamelyik sci-fi egyik kevéssé bájos szereplője.
A XVII. század Európa történetében az egyik legmozgalmasabb időszak volt - a történészek ezt az évszázadot csak a sokat mondó Általános Válság néven emlegetik. Ekkor zajlott az angol polgárháború, Franciaországban a Fronde mozgalom kibontakozása, a harmincéves háború, számos felkelés, miközben a kontinens demográfiai, vallási, gazdasági és politikai válságba sodródott.
A történészek szerint a kaotikus 1600-as éveknek számos kiváltó oka lehetett - a feudalizmus és a kapitalizmus korai küzdelme, a társadalom megütközése a tőle eltávolodó uralkodókkal és kormányzó elittel, a reneszánsz és a protestáns reformáció kibontakozása - egy új tanulmány szerint pedig nem más volt mindennek elsődleges oka, mint a Kis Jégkorszak által okozott klímaváltozás.
Ha mást nem is tudunk a klímaváltozásról, annyit mindannyian a bőrünkön érzünk, hogy a hőmérséklet egyre emelkedik - a telek rövidülnek, a sarki jégsapkák olvadnak, a nyarak pedig egyre csak forróbbak és forróbbak lesznek. Azt hihetnénk, mindennek pozitív hatása nem is lehet - pedig egy amerikai építész szerint a meleg levegő segítségével egész városokat láthatunk el zöld energiával.
Roger Davey elképzelése szerint 800-1000 méter magas, hatalmas tornyokat építene, először Arizona sivatagában, amelyeken belül 32 hatalmas turbinát hajtana meg a felfelé szálló meleg levegő - az elv ugyanaz, mint például a folyókra épített gátak esetében, ahol a víz áramlása hajtja meg a turbinákat, így termelve energiát. A torony alatti levegőt a nap energiájával körülbelül 90 Celsius-fokra hevítenék fel. Davey számításai szerint egyetlen ilyen torony akár 200 megawatt energiát is termelhetne, ami 100-150 ezer otthon energiaigényét is biztosíthatja.
Mai képünket a NASA Astronomy Picture of the Day (APoD) oldaláról kölcsönöztük. A rajta látható bolygófelszín a Naprendszerünk központi csillagához legközelebb elhelyezkedő planétához, a Merkúrhoz tartozik.
A bolygó felszínét a MESSENGER űrszonda térképezte fel csaknem teljes egészében - a monokróm felvétel felbontása 250 méter/pixel, a színesé pedig pixelenként egy kilométer. A bolygó feltérképezéséhez a szondának egy merkúri napra volt szüksége - ez 176 földi napnak felel meg. Második "napja" során a MESSENGER nagy felbontású felvételeket készít majd a felszín egyes pontjairól.
Érdekességként megemlítendő, hogy mivel a Merkúr forgási és keringési sebessége közötti arány 3:2, így egyetlen merkúri nap alatt két merkúri év telik el - a bolygó egy Nap körüli forduló alatt csak 1,5-ször fordul meg, így két keringési idő elteltével mutatja csak ugyanazt a féltekéjét.
Az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) kutatói az Icarus folyóiratban jelentették be, hogy a bolygóhoz küldött szondájuk mérései szerint a Vénusz a Földhöz hasonlóan szintén rendelkezik ózonréteggel - bár több százszor vékonyabbal, mint mi.
Mindeddig a csillagászok csak a föld és a Mars légkörében sikerült hogy kimutassák ózonréteg jelenlétét - a legfrissebb eredmények abban segíthetnek, hogy hatékonyabban kutassanak az élet nyomai után más bolygókon.
A három legnagyobb fizikai kutatóintézet vezetője szerint a következő 12 hónapban minden esély megvan rá, hogy végre megtalálják a Higgs-bozont - vagy bizonyítsák, hogy valójában nem is létezik.
A három igazgató - a svájci CERN, az amerikai Fermilab és a japán KEK vezetői - ugyancsak leszögezte, hogy szkeptikusak annak a nemrég nyilvánosságra hozott kísérletnek az eredményeit illetően, amelyek szerint neutrínó részecskék túllépték a fénysebességet.
Egy friss tanulmány szerint galaxisunk valósággal hemzseg a Föld-szerű planétáktól, csak egyelőre még nem találtuk meg őket. A NASA Sugármeghajtási Laboratóriumának (JPL) egy kutatója szerint a Napunkhoz hasonló csillagok harmada is rendelkezhet a lakható zónában keringő, Földhöz hasonló bolygókkal.
A tanulmány a NASA Kepler űrtávcsöve által szolgáltatott adatokat vette alapul - a Kepler küldetésének első 136 napjának megfigyelései alapján. Az űrteleszkóp küldetése, hogy megtalálja ezeket a Föld-szerű bolygókat, méghozzá úgy, hogy a távoli csillagok fényességében beálló változásokat figyeli meg. Amikor ugyanis egy bolygó - illetve, mivel Naprendszerünkön kívüli bolygókról beszélünk, exobolygó - elhalad csillaga előtt, egy rész kitakar belőle, ezt pedig a Földről észlelni tudjuk.
Az alább látható felvétel a nemrég nagy hírveréssel üzembe állított ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) teleszkóp első felvétele. A képen az ún. Csáp-galaxisok (NGC 4038 és 4039) láthatóak. A két, egymással ütköző galaxis a Corvus (Holló) csillagképben található, Földünktől 83 millió fényév távolságban.
A leginkább aktív űrkutatással, illetve űrutazással foglalkozó vállalat, a SpaceX legújabb ambiciózus elképzelése szerint többször is használható rakétákat fejlesztenének ki, így téve lehetővé, hogy asztronauták landoljanak a vörös bolygó felszínén - és vissza is térjenek onnan.
A tervnek, amelyet az elmúlt héten jelentettek be, nem egyszerűen a Marsra való eljutás a végső célja, hanem egyenesen az, hogy előkészítse a terepet a majdani kolonizáció számára.
A képen látható spirálgalaxist a NASA Hubble űrteleszkópja kapta lencsevégre, és a Földünktől 320 millió fényévre található Coma Halmazban terpeszkedik el. Ebben a galaxishalmazban mintegy ezer, nagyrész a mi Tejutunkhoz hasonló galaxis található. Ez a halmaz a csillagok által egyik legsűrűbben "belakott", ember által ismert része a világegyetemnek, amelyet "Sziget Univerzumnak" is becéznek.
A képet 2006-ból, 2007-ből és 2009-ből származó felvételekből állították össze az űrkutatási hivatal csillagászai.
Amerikai kutatók egy nemrég elvégzett kísérletben arra idomítottak be majmokat, hogy mindössze a gondolataik segítségével irányítsanak egy virtuális, csak a számítógép kijelzőjén megjelenő kart.
A kutatók szerint az állatok nem csak egyszerűen a kar irányítására voltak képesek, de arra is, hogy a segítségével különböző virtuális tárgyak felületét érzékeljék. A kutatók reményei szerint munkájuk felgyorsíthatja az exoszkeletonok, azaz robotikus külső vázak fejlesztését.
Steve Jobs, az Apple megalapítója, a számítástechnika, a telekommunikáció, a zeneipar és számos más terület forradalmasítója 56 éves korában, hasnyálmirigy rákban hunyt el október 5-én, szerdán este.Jobs, aki néhány héttel ezelőtt váratlanul távozott az Apple vezérigazgatói posztjáról, találgatásokat és bizonytalanságot hagyva maga mögött, még 2004-ben jelentette be, hogy hasnyálmirigy rákban szenved. Egészsége azóta tulajdonképpen egyszer sem állt helyre, rendszeresen küzdött problémákkal, 2009-ben májátültetése volt.
A Bolshoi szuperkomputeres projekt részeként tudósok létrehozták a világegyetem valaha volt legpontosabb modelljét, amely abban segíthet a csillagászoknak, hogy megértsék a galaxisok dinamikáját, a sötét anyagot és a sötét energiát.
A szimuláció alapvetően az univerzum struktúrájának kialakulását modellezi, így például a sötét anyag evolúcióját és elterjedését - azokon a pontokon ugyanis, ahol a sötét anyag nagy arányban van jelen, számos galaxisegyesülés történik, itt alakulnak ki a legnagyobb csillagvárosok.
A szupernóvák olyanok a csillagászok számára, akár egy kozmikus időgép - bepillantást engednek abba, hogyan alakultak ki a világegyetemben ma megtalálható elemek, illetve maga az univerzum szerkezete. Most olyan csillagokat fedeztek fel, amelyek talán minden eddiginél több információval szolgálnak majd, mivel 10 milliárd évvel ezelőtt robbantak fel.
A világegyetemben ma megtalálható elemek közül mindegyik, amely nehezebb az oxigénnél, olyan nukleáris robbanásokban keletkezett, amelyeket a tudósok most felfedeztek. korábban is figyeltek meg már persze szupernóva-robbanásokat a csillagászok, ilyen messziről érkezett felvillanásokat azonban eddig még nem sikerült teleszkóp-végre kapni.
Az Északi-sark felett a tudósok szerint idén először olyan intenzitással pusztult a Földünket védelmező ózonréteg, hogy kijelenthető: ózonlyuk van az Arktisz felett. Egyes lakott területek felett a réteg 80 százaléka elpusztult.
A Nature tudományos folyóiratban megjelent eredmények szerint húsz kilométeres magasságban az északi félteke nagy területein, többek között Észak-Európa és Oroszország egyes részei felett is eddig soha nem látott mértékben vékonyodott el az ózonréteg. Ennek oka a szokatlanul hideg időjárás - a légkörben található klorid vegyületek, amelyek a legjobban pusztítják az ózont, éppen ilyen hideg körülmények között a legaktívabbak.
Kína sikeresen pályára állította első űrállomás-modulját, a Mennyei Palotát, egy Hosszú menetelés nevezetű rakéta segítségével - ezzel pedig ténylegesen is megkezdték hosszú menetelésüket az űr bekebelezése irányába.
Kicsire nem adnak
Megszokhattuk, hogy a világ országai nemzeti ünnepeiket, különösen államalapításuk évfordulóit nagyszabású ünnepségekkel köszöntik, a kínaiak azonban ez esetben is lazán lenyomtak mindenkit - a Kínai népköztársaság kikiáltásának 62. évfordulóját többek között egy rakétakilövéssel köszöntötték, amely első űrállomásukat állított Föld körüli pályára.
Mark Zuckerberg, a közösségi oldal alapítója és feje ismét nagyszabású változásokat jelentett be - a megújult Facebook nem mindenkinek fog tetszeni, és mi magyarok kevésbé tudjuk majd használni is az új funkciókat.
Zuckerberg a csütörtökön este megtartott f8 fejlesztői konferencián tartott beszédében jelentette be, hogyan alakul át a közösségi szájt a következő napokban, hetekben. Az oldal kibővül, több mindent csinálhatunk majd, akár belehallgathatunk abba, amit ismerőseink éppen hallgatnak, profiloldalunkon pedig naplózhatjuk egész életünket.
Egy új módszer segítségével a közeljövőben könnyen előállítható mesterséges erekkel dolgozhatnak majd, ami forradalmasíthatja a szervátültetést.
Napjainkban a szervátültetések legproblémásabb része az, hogy az újonnan a testbe öltetett szervet az orvosoknak valahogyan el kell látniuk azokkal a tápanyagokkal, amelyekkel egyébként az érrendszer normálisan tenné, és amelyek lehetővé teszik, hogy működőképes maradjon.
Miután űrsiklóprogramjának lezárulta után a NASA elveszítette képességét, hogy embereket küldjön az űrbe, a különleges védelmi fejlesztésekért felelős kormányhivatal venné át a stafétát, és egyenesen a csillagközi utazás témakörében kezdtek munkálkodni.
A DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) híres arról, hogy kifejezetten extrém fejlesztéseket, projekteket is előszeretettel támogat - ők azok többek között, akik a repülő Humvee megvalósításáért felelősek. A főleg katonai projekteket támogató kormányügynökség most bejelentette, hogy félmillió dollárral jutalmazna meg egy szerencsés céget, amely kidolgozná számára, hogyan tudnának embereket az űrbe juttatni.
Ezt mondjátok