Hihetetlen

Törj össze egy kis okkert, olvaszd meg egy csontvelő zsírjával, majd keverd össze egy kis vizelettel, és ha megvagy, kend az egészet a testedre. Bár ez a leírás nagyon hasonlít valami avantgárd előadás hozzávalójához, a bizarr testfestére százezer évvel ezelőtt kerülhetett sor egy dél-afrikai barlangban, az eddig ismert legidősebb művészeti műhelyben.

Az összetett színezőanyagok, amiket kutatók a barlangban találtak, és az eszközök, amiket ezek előállításához használtak, arra utalnak, hogy őseink sokkal ügyesebbek és kreatívabbak voltak, mint azt eddig gondoltuk.

Eddigi ismereteink szerint a fény a leggyorsabban mozgó dolog az univerzumban: nincs semmi, ami gyorsabb lenne nála; háromszázezer kilométert tesz meg másodpercenként, vagyis egy Holdon felvillantott nagyon erős lámpa fénye 1,3 szekundummal később lenne látható a Földön.

A fény szakszerűen körbeírva egy emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás. Beszélhetünk infravörös fényről, azaz olyan elektromágneses sugárzásról, melynek hullámhossza nagyobb a látható fénynél, illetve ultraibolya fényről, azaz olyan elektromágneses sugárzásról, melynek hullámhossza rövidebb a látható fénynél.

Az Egyesült Államok haditengerészetének X-47B-je felszállt a kaliforniai Edwards légitámaszpontról. A lopakodó vadászgép kísértetiesen hasonlít azokhoz a repülő objektumokhoz, amiket szemtanúk és egyes szakértők UFO-ként azonosítanak.

Az X-47B távirányítással működik ('drone' az angol nyelvben), és bár még csak a tesztrepülés időszaka zajlik, a haditengerészet mérföldkőnek tekinti legújabb repülőjét, amelyet a Northrop Grumman fejleszt.

Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL) közleménye szerint francia kutatók sikeresen azonosították azt a molekuláris kapcsolót, amely a retrovírusok behatolásakor immunválaszt indít el testünkben.

A franciaországi Grenoble-ban lévő laboratórium szerint testünk immunrendszere hasonlatosan működik, mint egy banktrezor riasztórendszere, és most megtalálták azt a riasztót, mely egy támadáskor riasztja saját kis őreinket. A sejtek saját érzékelő- és figyelmeztető rendszerük észlelik és jelzik a területre behatoló retrovírusokat, majd  riasztják a sejteket.

Október 12-én, szerdán hatszáz embert evakuáltak a Kanári-szigetekről, miután két vízalatti kitörés is történt a Spanyolországhoz tartozó szigeteknél. Hivatalos források szerint a vulkánkitörések most enyhülni látszanak.

A lakosokat az El Hierro szigetről és a part menti La Restinga településből kellett evakuálni, miután két vulkánt is kitört a közelben az óceán alatt. Az El Hierro az egyik legaktívabb vulkanikus szigete a Kanári-szigeteknek, azonban most David Calvo, az Instituto Vulcanológico de Canariastold munkatársa elmondta, hogy bár a hatóságok készültségben maradnak, egyelőre nincs ok a félelemre.

Úgy tűnik tehát, a vulkán lenyugodott, viszont a legutóbbi hónapok miatt semmiben sem lehetnek biztosak a szakértők.

A kép az Északi Sinus Meridiani egy részét mutatja. A francia asztrológus, Camille Flammarion által elnevezett Sinus Meridiani a bolygó egyenlítőjéhez közel fekszik, a terület rendkívül tagolt.

A Mars Orbiter Camera felvételén egy mintegy tíz kilométer átmérőjű kráter látható, s ezt a krátert egy jól látható pad veszi körül. A pad azért alakult ki, mert a kráter felső része sokkal gyorsabban erodálódik, mint az alsó.

(Forrás: NASA)

Mai képünk a Carin-ködöt ábrázolja - a felvételt a Hubble űrteleszkóp készítette üzembe állításának 20. évfordulója alkalmából.

A Carina-köd anyaga egyszerű gázokból áll, amelyet a környező csillagok által kibocsátott fény szórt szét az űrben. A köd képen látható részlete három fényév hosszan terpeszkedik el, az egész pedig közel száz fényév hosszú - ez a roppant jelenség Földünktől 7500 fényévnyire található, és a déli égbolton a Carina (Hajógerinc) csil5agképben figyelhető meg.
 

Miközben a világ országai lassacskán elfordulni látszanak az atomenergiától, és a fejlett nyugat minden erejével azon van, hogy a klímaváltozást lelassítandó átálljon a zöld energiákra, úgy látszik, az egyik leginkább alkalmas helyszín még senkinek sem jutott eszébe.

Egy új tanulmány szerint az egyik legmegfelelőbb hely a napenergia begyűjtésére és átalakítására éppen maga a Himalája lenne - bár a napelemek rendszerének kiépítése talán azért ütközne némi nehézségbe.

Egy oceanográfiai intézet kutatói szerint egyes tengeri baktériumok egymás közötti kommunikációja, amely a táplálékkeresés során zajlik, komolyan befolyásolhatja bolygónk kílmáját azáltal, hogy üvegházhatású gázokat szabadít fel a tengerek mélyén.

A globális felmelegedést elősegítő gázok egyik legfőbb forrása mára az óceánok mélye - az innen felszabaduló nagy mennyiségű szén-dioxid segít csapdába ejteni a Nap hőjét, így emelve bolygónk átlaghőmérsékletét. kutatók szerint lehet, hogy a gázok kiszabadításáért a baktériumok közötti csevej felel.

Egy ősi hindu szöveg szerint nem változtathatsz a családodon, és azon, hogy milyen tulajdonságokat kapsz tőlük. Nem változtathatsz a géneket, melyeket örökbe kapsz az őseidtől.

Nos, könnyen lehet, hogy két egyetem, a McMaster és a McGill munkatársai rácáfoltak e bölcsességre: zöldség- és gyümölcskúrával a koszorúérelmeszesedéses szívbetegség ellen.

A kanadai egyetemek kutatói szerint hosszútávon ugyanis módosíthatjuk a koszorúérelmeszesedéses szívbetegségért felelős gén hatását azzal, hogy jelentős mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk.

"A 9p21 gén megnöveli a szívbetegségek kockázatát azoknál, akik hordozzák" - mondta Dr. jamie Engert, a McGill Egyetem szív- és érrendszeri kutatások részlegének egyik tagja. "Ugyanakkor igencsak meglepő volt látni, hogy az egészséges diéta, a nyers zöldség és gyümölcs rendszeres fogyasztása jelentős változást eredményez a gén hatását illetően."

A kutatásban 27 ezer fő vett részt: európaiak, kínaiak, arabok és latin-amerikaiak; az étkezésükben történt változás pedig hatással volt a 9p21-es génre. Ezek alapján a kutatók úgy vélik, hogy azok, akik ezt a gént hordozzák, és hajlamosak a szívbetegségre, csökkenhetik a kockázatot az egészséges életmódra történő átállással.

Az eredményeket a PLoS Medicine szakfolyóiratban közölték.

A Yale Egyetem paleontológusai először láthatták olyannak az ősi molylepkéket, amilyenek valójában voltak - 47 millió évvel ezelőtt.

Maria McNamara és csapata egy német kőbányában lelt rá az igencsak öreg molylepke maradványaira, kollégáival pedig azonnal hozzálátott az elemzéshez.

"Eredeti színüket a maradványok nem őrzik meg, ugyanakkor több tényező figyelembevételével rekonstruálhatóak" - mondta McNamara, aki szerint a 47 millió éves molylepke sárgás-zöldes színben pompázott, tapogatói pedig kékek lehettek.

Kutatók egy négymilliárd éves, a Marsról származó meteor segítségével határozták meg, milyen klímával rendelkezhetett szomszéd bolygón a planetáris ősidőkben. Az eredmények szerint a Marson akkoriban 18 Celsius-fok volt a hőmérséklet, a klíma pedig kifejezetten nedves volt.

A Marsra küldött szondák korábban már számos egykori kiszáradt folyó-és tómedret találtak, egész folyódeltákat és olyan ásványlerakódásokat, amelyek mind arra utalnak, hogy a felszínen a múltban folyékony állapotban jelen volt a víz. A mostani eredmények segítségével pontosíthatják modelljeiket a bolygó egykori klímáját illetően.

Az elmúlt napok egyik szenzációját az orvostudományban egyértelműen a Fekete halál, azaz a bubópestis genetikai térképének megfejtése jelentette: a hosszú évszázada "titokzatoskodó" betegség most már nyitott könyv a tudósok előtt, akik azt is megállapították, hogy a 14. században hatalmas pusztítást végző baktérium az "ősanyja" a pestis modern változatának.

Kevés olyan iskolás gyerek van, aki nem tudja, mit is jelent a Fekete halál; hogy mi bújik meg a vészterhes szavak mögött. A történelem egyik legnagyobb tragédiáját még az sem képes felejteni, aki elbambult az aktuális töriórán, vagy épp kihagyott pár évet NatGeo-n.

A NASA nyilvánosságra hozta a Hubble-űrteleszkóp infravörös képét a Tejútrendszer szívéről.

A kép nagyobb méretben ITT érhető el.

Asztrofizikusok bizonyítékot találtak arra, hogy a fekete lyukak valóban képesek szétszakítani olyan csillagokat, amelyek túl közel kerülnek hozzájuk. A felfedezés nem csak bepillantást enged az általános relativitás működésébe, de segít a kialakulóban lévő szupermasszív fekete lyukak utáni kutatásban is.

A csillagászok már régen kiszámították, hogy mi történik egy csillaggal, ha túl közel kerül egy szupermasszív objektumhoz, amelyek a galaxisok közepén találhatóak. A fekete lyuk hatalmas gravitációja a csillag egyik felének anyagát maga felé vonzza, míg a csillag másik felére nem hatnak ilyen erők, így az szétszakad, anyagának egy része belezuhan az eseményhorizontba, a többi pedig kaotikus módon sodródik tovább, intenzív rádiójeleket hozva létre.

Már a 2002-ben bemutatott Steven Spielberg-filmben, a Különvéleményben (Minority Report) is számos (morális) kérdést vetett fel a bűnmegelőzés igazi módja: amikor a jövőben megvalósuló bűntényeket a speciális rendőrség egységei megakadályoznak azelőtt, hogy azokra sor kerülhetne.

Képzeljük el: csinos kis háziasszonyka a délutáni, szokatlanul gyorsra sikeredett bevásárlásból hazafelé tartva lelassít a családi ház előtt, majd felparkol az autóbeállóra. A negyvenes évei ellenére is dögös hölgy kiszáll, viszi magával a papírzacskót mindenféle bolti finomsággal teli, belép a házba, és észreveszi, hogy a férje nincs egyedül. Mivel egyes középkorú háziasszonyok nem szeretik a konkurenciát, a negyvenes asszonyka előveszi a családi hatlövetűt, és...

Brit tudósok csoportja felkészült arra, hogy három kilométer mély lyukat fúrjon az Antarktisz jegébe: a sarkkutatók azt remélik, hogy elérnek egy ősi tavat, melyben eddig ismeretlen fajokat is felfedezhetnek.

A Nyugat-Antarktisz területén lévő Ellsworth-tó minimum 125 ezer, de az is lehet, hogy több millió éve fekszik elzárva a vastag jégpáncél alatt, és feltehetően semmiféle kapcsolata nincs a "külvilággal". A mérnökökből és kutatókból álló expedíció egy speciális szerkezettel szeretné elérni a tíz kilométer hosszú és három kilométer széles tavat.

Az Endeavour többé nem a NASA tulajdona: a California Tudományos Központban egy megható ceremónia keretében adta át az űrügynökség a fenntartó múzeumnak a forgalomból kivont űrsiklók egyikét.

A NASA Sugármeghajtási Laboratóriuma nyilvánosságra hozott egy videót, amely három percbe sűrítve mutat be három Marson eltöltött évet. A közel ezer nap munkásságából kiválogatott 309 képet az Opportunity marsautó készítette a vörös bolygó felszínén, ahol mintegy 20 kilométert haladt előre a szóban forgó idő során.

A NASA szerint a képek tökéletesen visszaadják azt a "magányt", amit a rover a Marson érez: "Csak por és szél kísérte útját az Opportunity-nak, ahogy haladt előre a kősziklák között."

Mai képünk Izlandon készült, és az aurora borealis, magyar nevén az északi sarki fény látható rajta. A jelenség az Északi-sarkkörtől északra fekvő területeken figyelhető meg, és annak köszönhető, hogy legnagyobb részt a Napból érkező töltött részecskék a sarkoknál átjutnak a magnetoszférán, és a légkörbe behatolva kölcsönhatásba lépnek az atmoszféra részecskéivel.

A felvétel, amelyet ma közlünk, a National Geograhpic egy fotópályázatára érkezett és a hónap legjobb képévé választották.

Az MIT, a CNRS és a Joseph Fourier Egyetem munkatársai újabb szimulációkat és számításokat végeztek el az Északi-sark jegének olvadásáról, és megdöbbenve tapasztalták, hogy a drámai folyamat sokkal gyorsabb, mint azt korábban sejtettünk. Könnyen lehet, hogy az évszázad végére eltűnik a nyári időszakokban az Északi-sark jege.

A három intézet munkatársainak cikke szeptember végén jelent meg a "Journal of Geophysical Reseach" magazinban, és szomorú eshetőségre hívja fel az olvasók figyelmét: 1980 óta az Északi-sark tíz évente tíz százalékot veszített állandó jégtakarójából. 2007 szeptemberében ráadásul az olvadás elérte az addig mért legnagyobb mértéket: az egész éven át tartó jégtakaró mérete "mindössze" 4,14 millió négyzetkilométer volt.

A SOHO űrobszervatórium megfigyelése szerint nem sokkal azután, hogy egy üstökös nagy sebességgel becsapódott központi csillagunkba, egy hatalmas robbanás volt megfigyelhető annak felszínén. A kutatók szerint a két esemény nem valószínű, hogy kapcsolatban áll, de attól még lehetséges.

A napkutatók elsősorban azért állítják, hogy a becsapódás és az azt mindössze néhány órával követő óriási napkitörés nem áll kapcsolatban, mivel a két esemény éppen a csillag két átellenes oldalán következett be, egymástól roppant távolságra. Ezen kívül egyelőre nem ismernek olyan mechanizmust, amely lehetővé tenné, hogy egy ilyen becsapódás kitörést váltson ki. Persze ettől az egész még nagyon látványos marad.

Hétfőn a YouTube és partnerei, amelyek között többek között a NASA és az ESA is megtalálható, bejelentették a YouTube Űrlaboratórium létrehozását, amelynek keretén belül néhány tizenéves olyan kísérleteket tervezhet majd meg, amelyeket ténylegesen is végrehajtanak az űrben.

A kísérletek végrehajtásáért a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) szolgálatot teljesítő asztronauták felelnek majd. A 386 kilométer magasan elvégzett kísérleteket élőben streamelik majd a videómegosztón keresztül.

Ez a lélegzetállító, csodás fénykép a spanyolországi Cádiz mellett, a nyílt tengeren készült, és Jerónimo Jesús Losadának köszönhetjük, aki még augusztusban "kapta el a pillanatot".

Jerónimo a képet egy Canon 1000D-vel készítette, mégpedig úgy, hogy ISO 800-on nyolc percig exponált.

Tudósoknak először sikerült bebizonyítaniuk, hogy közvetlen kapcsolat mutatható ki a Nap 11 éves aktivitási ciklusai és a Földön tapasztalható téli időjárás keménysége között. A kulcs az UV-sugárzás lehet.

A kutatók eredményei szerint a Nap aktivitásának változásai elsősorban az északi félteke, többnyire Európa és Észak-Amerika téli időjárását befolyásolják. Emellett arra is rájöttek, hogy a csillagunk által kibocsátott UV-sugárzás mértéke sokkal kevésbé állandó, mint eddig hitték.